¸

Nagyjából fél tucat előzetes után már szinte alig akadhat olyan olvasónk, akinek be kellene mutatni a Far Cry készítőinek legújabb alkotását – de azért pár szóban az előzményekről. A történet a közeljövőben játszódik, nagyjából 2020 körül járunk. Az amerikai kormány bevetésre küld egy csapat jól képzett, különleges öltözettel ellátott katonát koreai területre, ahol valamilyen oknál fogva megszakadt a kapcsolat pár civillel. A bonyodalmakat természetesen nem a koreai hadsereg jelenti majd számunkra, hanem holmi idegen entitások, akik igencsak szeretik hidegen tartani a dolgokat – s lefagyasztanak mindent, amivel kapcsolatba kerülnek.

Ha pedig mindez még nem lenne elég, a Crysisben járművek is találhatók, melyeket természetesen akár vezethetünk is. Földön, vízen és levegőben egyaránt! A hatalmas nyitott térnek köszönhetően gyakran szükségünk is lesz arra, hogy elkössünk egy-egy terepjárót, teherautót vagy motorcsónakot, de a játék vége felé már egy különleges csapatszállító repülőgépet is kénytelenek leszünk elnavigálni – Battlefield 2142 játékosok előnyben. Ezek a járművek természetesen sérülnek is. Nemcsak általános páncélzattal rendelkeznek, de egyenként kilőhetjük az autók kerekeit, vagy szerencsés esetben felrobbanthatjuk azokat, ha eltaláljuk a hátoldalukon lévő póttartályt. 

Ilyenkor a játékban található eszméletlen fizikai motor gondoskodik a robbanások által keltett lökéshullám lemodellezésében. De persze nem csak ennyiről szól a dolog, hiszen négykerekűinkkel kidönthetünk szinte mindent, legyen szó akár egy összetákolt viskóról – amiben katonák lelhetik így gyors halálukat -, vagy útszéli tábláktól egészen a vékonyabb fákig. Hihetetlen, de a Crysisban a növényzet is rombolható! Fegyvereinkkel lekaszálhatunk egész erdőségeket is, vagy tankkal eltaposhatunk bokrokat, amennyiben úgy tartja kedvünk. A fizikai motor végtelen lehetőségek tárházát nyújtja számunkra, hiszen szinte bármit felvehetünk, aztán el is dobhatjuk (ez persze a nano-ruhával kombinálva igazán látványos).

Bár a Crysist egyszerű FPS-ként lehetne csak bekategorizálni, mégis rengeteg egyedi ötlettel operál, melyek közül a legkiemelkedőbb a nano-öltözet, amivel főhősünket és csapatát ruházták fel (no és persze pár ellenséges koreai katonát is, akikkel majd később alaposan meg is gyűlik a bajunk). A ruha a játék központi elemét jelenti, többféle stratégiával, taktikával hajthatjuk végre a ránk bízott feladatokat. Az egerünk középső gombját lenyomva tartva négyféle üzemmód közül választhatunk: maximális páncélzat, erő, sebesség és álca. Ez utóbbi szinte teljesen láthatatlanná tesz minket, s különféle lopakodási taktikákkal elkerülhetjük a komoly vérfürdőket, vagy elmenekülhetünk húzósabb helyzetek elől. Az öltözet természetesen csak korlátozott ideig képes ezeket a tulajdonságokat üzemeltetni, amikor pedig kimerül, mindig átkapcsol maximális páncélzatra.

Bár eleinte nem igazán használtuk ezeket a képességeket, nehezebb szakaszon rákényszerültünk egerünk középső gombjának nyomkodására. Az erő segítségével például tetőkön ugrálhatunk, útszakaszokat rövidíthetünk le, vagy egyetlen ütéssel elintézhetjük ellenfeleinket. A sebesség bár igen rövid ideig működik, segítségével pillanatok alatt kikeveredhetünk az ellenség szorító markából, vagy juthatunk el gyorsabban távoli helyekre. Egy szó mint száz, a nano-ruha nélkül az egész program csak egy látványos lövöldözős játék lenne. Vagy mégsem?